Saját vállalkozást indított az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója
Az egykori elhárítótiszt információtechnológiai céget alapított, miután részben ukrán tulajdonban lévő vállalatokban ügyvezető lett.
Az egykori elhárítótiszt információtechnológiai céget alapított, miután részben ukrán tulajdonban lévő vállalatokban ügyvezető lett.
Orhan Demircit úgy utasították ki Magyarországról, hogy korábban minden papírja rendben volt. Harminc év után viszont már úgy találta az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy a nyugdíjas férfi veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
Jelentős az érdeklődés a vendégbefektetői vízumok iránt, de hivatalosan csak 109-en igényelték azt szeptember végéig – tudta meg a HVG. A programban 10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, ha több százezer euró értékben fektetnek be Magyarországon. Jelenleg viszont csak egy hazai ingatlanalap-kezelő szerezte meg a minősítést, hogy a külföldiek vásárolhassanak a befektetési jegyéből. Ez az egy pedig részben éppen ahhoz a körhöz köthető, amely korábban a vitatott letelepedési kötvények idején is jól járt.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke közzétette a csütörtöki ülésen elhangzott információkat a Libanonban felrobban csipogók magyar vonatkozásáról. Nem kell emelni Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.
A Hezbollah-tagoknál felrobbant csipogókkal összefüggésbe hozott magyar cég vezetője egy magyar-olasz nő, akinek valamikor a 2010-es évek elején látszólag fordulatot vett az élete: tudományos karriere félbeszakadt, korábbi ismerősei eltűntek a közösségi médiás fényképeiről, innentől rejtély, mivel foglalkozott valójában. Most pedig az édesanyja szerint egy, a magyar titkosszolgálatok által védett biztonságos helyen van. Ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal tagadja. Sikerült beszélnünk olyanokkal, akik személyesen ismerték Arcidiacono-Bársony Cristianát, és megpróbáltunk összeszedni mindent, ami nyílt forrásból megismerhető róla.
A nő édesanyja korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar titkosszolgálatok védik a lányát, akinek azt tanácsolták, hogy ne álljon szóba a médiával.
A kormányközeli sajtómunkatárs a nevét nem vállalta, azt viszont közölte az Átlátszóval, hogy más CD-tartójába szerinte ugyanúgy nem elegáns belesni, mint ahogyan a hálószobájába sem.
Magyar Levente párja, Viera Magyar 2006 és 2015 között dolgozott a szlovák miniszterelnökségen.
Az AH lapunknak azt írta, a volt igazságügyi miniszter 2023-ban nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, ekkor nem találtak nála kockázatot.
Már nem a Terrorelhárítási Központ figyeli az extremistákat, azaz a szélsőségeseket – tudta meg a hvg360. Az extremistákkal évtizedeken át a titkosszolgálat foglalkozott, majd a TEK megalakulása után a terrorelhárítókhoz került ez a terület, de most az alkotmányvédelmisek visszakapták.
Egy nemzetbiztonsági átvilágítás után került Herczeg Zoltán divattervező a rendőrség látókörébe. A hónapokig tartó telefonlehallgatások során kiderült, hogy több olyan barátja is tőle vásárolta a kábítószert, akik a médiában ismertek. Az érintettekkel drogteszteket végeztettek el, otthonukban házkutatásokat tartottak, de ők csak tanúként szerepelnek az ügyben. A hvg360 a Herczeg-ügy eddig nem ismert részleteinek járt utána.
Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a titkosszolgálati munka elkezdődött.
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Központi Nyomozó Főügyészség és a Belügyminisztérium vezetőit faggatnák.
Kassai Dániel ellenzéki önkormányzati képviselő kapott választ a titkosszolgálattól, amiből az átvizsgálás tényén kívül más nem derül ki. Mindez azért érdekes, mert az ügyészség szerint az elmúlt években 83 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a politikus.